Demecser város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Ibrány–Nagyhalászi kistérség
Lakosság: 4525 fő
Terület: 36.99 km²
Népsűrűség: 122,33 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétköz-ben, a Lónyai-főcsatorna mellett fekvő település.

Kék 4 km, Gégény 3 km, Dombrád 11 km, Berkesz 5 km-re, Székely 6,5 km-re található.

Története

Demecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser (Kemendeuecher) néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve.

A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-kor-ban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik.

Róbert Károly király idejében a település földesura Magyar Pál volt.

Demecser a XV. század-ban már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónoldi Czudar, a Rozgonyi, Kállay és Monoki család volt birtokosa.

A XVIII. század végén és a XIX. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy,Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokoai.

A XX. század elején is több család osztozik rajta: ekkor birtokosai a Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignáczvoltak.

A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóvcz-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp,Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek.

Nevezetességei

Református templom - 1820-ban épült.
Római katolikus templom - 1890-ben készült el.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 29-30).

Következő községek

További községek